Ez volt 2018...

...buszos szemmel persze, mert amúgy sűrű év volt, de fotózni keveset fotóztam. Ez mondhatni már tendencia, bár tavalyhoz képest már nem csökkent tovább a kedvem és a fotóim száma sem, így van miből összeállítani a szintén szokásos évösszefoglalót. Annyiban mindenképpen különleges lesz a mostani poszt, hogy soha ennyi külföldi kép nem szerepelt évértékelőben nálam.

Január rögtön egy olyan hónap, amiben egyetlen egy darab buszt sem fotóztam itthon. Ennek mondjuk viszonylag jó magyarázata az, hogy a hónap több, mint felét az Egyesült Államokban töltöttem. Ott nem buszokat fotóztam, de a kintlétem végén csak belebotlottam egy olyan helybe, ahová tömegesen hordják a lurkókat, és ha volt kint valami, ami buszos szemmel érdekelt, az bizony a klasszikus "amcsi iskolabusz" volt. Így hát jöjjön egy olyan!

Los Angeles

Februárban ellenben egész sokat csengettem, így utólag meg is lepett, mennyit. Az idei összefoglalóban nem lesz havas kép, innen lehetett volna, ám inkább ezt a bonyhádi képet választottam, mert 2018-ban hiányzó maszek Ikarusba botlani egy vidéki túrán azért már elég menő!

FKB-330 Bonyhád külterületén. Imádom!

Márciusban lényegében semmit nem fotóztam. Jól jellemzi ezt, hogy a BKV-tól választottam a hónap képét, ami egy 415-ös lett, a típus utolsó budai napjaiból. Ekkor utaztam utoljára 415-össel, nekem az, hogy pár darab még szaladgál valahol a pesti vidéken, az ugyanaz, mintha selejtezte volna a BKV az összeset a típusból. Azóta csak tanuló 415-öst láttam Budapesten, de az meg ugye nem kék...

BPI-333 ereszkedik le a Rózsadombról. Esküszöm, fogalmam sincs, hogy ez állományban maradt-e Cinkotán (vagy Dél-Pesten?), vagy selejtezték, de igazából nekem a kettő ugyanaz. :D

Áprilisban sem készült sokkal több fotóm, az Óbudai autóbuszgarázs nyílt napjára ellátogattam, meg a hónap végén Csehországban is jártam, ráadásul autóval. Még odafelé menet készült az egyetlen buszos fotóm a túrán, Negyeden. Kintalvós Karosa, mi más?!

Vágsellye közelében, olyan környezetben, amiből jól látszik, hogy Szlovákia mennyivel előttünk jár már. Pont annyival, amennyire látszik a képen...

Májusban volt ugye Tapolca, és bár túl mainstream onnan választani képet, mégis azt teszem, mert 553-ast ezt megelőzően csak fényképeken láttam, nekem egyértelműen ez volt a legnagyobb dobás a találkozón. Jó, meg az AAT-310...

Annyira csúnya, annyira csehszlovák - imádom!

Júniusban megint nem vittem túlzásba a fotókázást, egyetlen téma mozgatott meg, a Volánbusz beszerzései. Persze az is csak annyira, hogy néha elindultam 30-40 perccel előbb a dolgomra, hogy tudjak fotózni a Vörösvári úton. De egyébként is, milyen buszos évértékelő az 2018-ban, amiben nincs Credo??

Egy jó PIG-es Credo, nem lehet az országban semerre sem menni egy ilyen látványa nélkül...

Júliusban is maradt a Volánbusz a fő témám, még a Pilisbe is kimásztam pár fotóért, a fentinél születtek is érdekesebb képeim. Ám jött az Európa-liga, és a sevillai túrám vitt mindent. Tegye fel a kezét, akinek rajtam kívül megvan a Sevilla FC csapatbusza!

Alig érkeztem meg Sevillába, ez fogadott. Jó, este mondjuk az Újpest ellen játszott a Sevilla, az még hihetetlenebb!

Augusztusban is alig-alig fotóztam, de sikerült egy hiányzó Ikarust lőnöm így is! Nem is akármit, nem is akárhogyan! Horvátországba tartottam nyaralni a Suzámmal, szokás szerint Nagykanizsán álltam meg először. Buszvég meg ilyesmi szóba sem jött, de a benzinkútra tartva mire lettem figyelmes? Egy E94G, hétvégén, suliszünetben... Kis üldözés után meglett, és ráadásul pont abba sikerült belebotlanom, ami hiányzó volt. Így kell nyaralni menni. :)

A világ legszebb busza az E94G!

Szeptemberben már komolyabb volt a termésem, akkor volt Polgár, aztán jöttek az ex. fiumei Citaro-k a BKV-hoz, a BKV hosszú idő után mozgatott meg először. Erről még poszt is készült, így idén sem csak az évértékelőm lesz, a hónap képének azonban mást választottam. Polgár is jó volt, de az odaút még jobb, különös tekintettel Tiszapüspökire.

Csak akkor lenne menőbb, ha ótentikus B-s rendszámok lennének rajtuk, nem ezek az újak.

Októberben egy érdemi túrám volt, csak abból tudtam válogatni. A nagyszombati, dunaszerdahelyi vagy győri tucat buszállomásos fotók helyett az alábbi képet választottam, bár nem az volt a túra legjobb képe és legérdekesebb fogása sem, azért elég szexuális ez a busz, ahogy éppen Pozsonyba indul műszakváltásra...

Komárom

Novemberben ismét alig lőttem buszos képeket, viszont megint jártam Csehországban. Oda én nem buszokat vagy villamosokat fotózni járok, mint ennek a szubkultúrának néhány tagja, hanem sörözni. Csehországban a számtalanféle csodálatos sör mellett két dolgot imádok: a Bohemians Prága focicsapatát és a csuklós Karosákat. Az alábbi képen mindkettő ott van, egy Karosa halad el a Dolicek előtt, ráadásul mindez a kedvenc prágai kocsmám előtt történik. <3

Villamosról több fotóm van Prágában, de ez az igazán menő dolog ott!

December meglehetősen sűrű lett, ha nem lett volna Polgár és Tapolca, akkor ebben a hónapban nagyjából annyi buszos fotóm készült volna, mint az év többi részében összesen. Talán csak a meglepően termékeny február miatt nem lenne igaz az állítás, de hagyjuk is a feltételes módokat! Szép, havas képeim is születtek, aztán az ünnepek között két fotótúrán is voltam. Végül az elsőről választottam képet, ez a Geszteréden pihenő C56-os már akkor is nagyon tetszett, valamiért nagyon tetszik nekem ez a beállás és ez a környezet. Az csak hab a tortán, hogy amúgy hiányzó volt, bár Szabolcsban ez nem olyan meglepő nálam. Így is kevés hiányzó Ikarust lőttem az évben, meg kell becsülni mindet!

Imádom, hogy Szabolcsban még most is felragasztják az azonosítókat a buszokra (a menetjegyváltás (cassa) felirattal együtt), mintha nem KK-k lennének már... Ez ráadásul maradt is Hajdús fényezésű, tökéletes, na!

Összességében buszfotós szemmel nézve érdekes év volt ez. A hobbi iránti lelkesedésem nagyjából két-három éve drasztikusan alábbhagyott, de nem halt ki, egy-egy túra vagy egy-egy téma miatt tudtam lelkesedni idén is. Ezt várom jövőre is, a veszprémi lila buszok például már januárban meg fognak mozgatni, azt már várom, utána meg lehet, hogy megint hónapokig alig fogok fotózni, de abban biztos vagyok, hogy még 2019-ben is össze fogok hozni egy évzáró posztot, mert lesz miből. Legalábbis remélem. Addig is BÚÉK!