2016. január 16., szombat

Miniposzt: Végre fonódhatunk!

Tegnap elment az utolsó 86-os, ma pedig elindultak újra a villamosok a Bécsi úton. Le is mentem kipróbálni, egy rövidke posztot meg is ér a téma. Vigyázat, busz nélküli, "off topik" poszt következik!

A Bécsi út/Vörösvári út végállomástól ezentúl a 17-es mellett a 19-es, tavasztól pedig majd a 41-es villamos közlekedik. A rakparti ág mellett a 17-es a körút-Széll Kálmán tér-Déli-Alkotás utca-Móricz-Fehérvári út útvonalon megy ki a világ végére, érintve Buda összes fontos csomópontját, kivéve azokat, amiket meg érint a 19-es. Emellett ugye ahogy eddig, úgy ezután is ott van az 1-es erről a végállomásról, tehát villamossal kb. bárhová el lehet jutni Óbudáról. Igaz, hogy ez így volt a 80-as évek előtt is, de az akkori okosoknak hála az elmúlt 30-35 évben ez nem volt így, és ami villamos volt, az is nagyjából egy hobbi bicajos sebességével haladt, a fonódó másik nagy előnye a hálózatfejlesztés mellett a pályafelújítás is (illetve tavaly az 1-est is megcsinálták), azt se felejtsük el. Lehet mondani bármit, az elmúlt pár évben Észak-Buda kötöttpályás közlekedése annyit fejlődött, mint előtte talán még soha. Persze elehet ennek politikai okokból nem örülni, csak nincs értelme, és ugyanakkora ordenáré f@szság, mint annak idején a Megyeri hídnak nem örülni ugyanezért, csak fordított előjelű megfontolásból. Én nagyon örültem annak is, ennek is, mert óbudaiként ez a két beruházás elképesztően sokat javított az élet minőségemen, tőlem építhette volna ezeket bárki, attól ez még így van. Na de elég a rizsából, nézzük a friss képeket!

Alap, hogy az első villamos, amit lőttem a fonódón, az egy 40+ éves ICS... :D
Megérkezett egy CAF a 19-esen is, a háttérben meg a 17-esen is az várja az indulást.
Még egy ICS, még egy "ánuszfotó". A háttérben pedig az a Tátra, amivel először utaztam a fonódón.
Önmagában az is egy érdekes élmény volt, hogy Tátrával utazok a 17-esen, és jó a pálya. De a Lukács fürdőig csak ez volt az extra, onnan kezdődött az igazi buli. A Török utcán át kimenni a körútra villamossal, na ez már valami! Utána pedig a körúton Tátrával utazni is elég érdekes élmény volt. 20 perc alatt érkeztünk meg a Széll Kálmán térre, ez eddig Óbudáról csak autóval volt lehetséges, azzal is csak hétvégén. Pedig még ebből is lehetett volna faragni, a hangolás ugyanis nem volt tökéletes, így egy 19-est utolértünk a Kolosyn majd a Lukácsnál, ezt követően pedig a körútra is 2 perc alatt jutottunk ki a Margit hídnál. Nem vagyok telhetetlen, így is jó volt ez. A Délihez újabb 3 perc kellett, most egy 59-es tartott fel minket. Hát igen, a finom hangolásokon javítani kéne tényleg, de innen ismét suhantok, 14 perc alatt már Újbuda-központnál voltunk, összesen 37 percet jöttünk ideáig. Itt le is szálltam, számomra eddig érdekes a vonal. Onnan visszamentem a Móriczra, egy megdőlt tabut lefotózni. Emlékszem, 10-15 éve még azt mondták a nagy okosok, hogy a Villányi útról nem lehet átmenni villamossal a Fehérvárira, nem férne bele a lámpaprogramba sehogy sem. Hát ehhez képest gond nélkül megy át rajta a 17/61...
Jézusom, de hiszen ez lehetetlen és veszélyes, mint a Török utcai bekötés!...
Innen megint csak a 17-essel visszamentem a Margit hídig, öröm volt látni, hogy nem én lelkesedtem egyedül, amikor a körútról a Frankel Leó útra befordultunk. Egy utas hangosan örült ennek, megjegyezvén, hogy végre valami jó a BKV-tól. :) Meglepett, hogy senki nem szállt fel a Mechwart ligetnél úgy, hogy azt hitte 4/6-os, sőt, az egész utam során csak egy nő méltatlankodott, és a tájékoztatást hiányolta. Neki elkerülte a figyelmét a megállónkénti tájékoztató és a bemondások, de csak egyedül volt, ez nagy dolog, rosszabbra számítottam. Ehhez képest többen is magyarázták a villamoson, mi merre, úgy látszik, sikerült a kampány, az utasok nagy része tudott előre a változásokról. Nagy csoda ez abban a városban, ahol a felszedett sín ellenére is képesek várni a villamost a lezárt megállóban...
Na, és akkor a fonódó legnépszerűbb szakasza.
ICS-vel még menőbb. :)
Itt egyébként TV-stábok is voltak, többnyire ellenfényben vették a villamosokat...
Még annyit a végére, hogy már így az első napon egészen sokan voltak. A 19-essel mondjuk csak pár megállót utaztam, a 17-essel viszont sokat. Ott a Kolosy tértől a Széll Kálmán térig szinte teljesen tele volt a villamos, de végig voltak álló utasok, a többi szakaszon is. Az átalakított buszközlekedést nem nagyon néztem meg, amit láttam 60-asokat, azok kifelé szinte üresen mentek, viszont szombat délelőtt lévén befelé azért elég sokan voltak, majdnem tele volt a Citaro. Papíron jó menetrendet csináltak, a 160-218-260 közösen 10 percenként ad csatlakozást a villamoshoz, csúcsban pedig sűrűbben, kb. 5 percenként. Ez szólóval is elég, de egyes indulásoknál vélhetően csak épphogy.
Eddig tehát nagyon jól debütált a fonódó, de hátra van még az első hétköznap, és látva ma a Bécsi úti végállomás telítettségét, és a Kolosy téri lámpát, lehetnek gondok. Főleg utóbbi helyen, így, hogy maradhattak az autók, sajnos sanszos lehet csúcsban a dugó, ami meg az egész vonalat elverheti, de reméljük, nem így lesz. A végállomás meg az 1-esnél is olyan, amilyen, sajnos itt is, ez úgy látszik, nem tud normálisan működni a Bécsi út és a Vörösvári út sarkán...

2016. január 14., csütörtök

Búcsú a 86-os busztól


2016. január 15-én (holnap) közlekedik utoljára 86-os jelzéssel Óbuda és Kelenföld (Újbuda) között autóbusz. A blog alapvetően nem szokott az ilyen eseményekkel különösebben foglalkozni, a facebook oldalunk még csak-csak, itt ez nem jellemző. Kivételt teszek, mert számomra ez egy kultikus vonal volt. Laktam mindkét végállomásánál, és bár pontosan nem tudom, de szinte biztos, hogy ezzel a járattal utaztam eddig a legtöbbet. A poszt stílusa is eltér a megszokottól, nézzétek ezt el!
Következzen egy kis történeti áttekintés és vélemény a végén a változásokról, képekkel fűszerezve!
Klasszik Bogdáni út, itt éppen 2009-ben.
FKU-901 a Kiscelli utcánál, szintén teljesen megszokott kép.
Lényegében 50 évet élt a viszonylat ezzel a jelzéssel, 1966-ban indult be a 86-os a Miklós utca és  Kosztolányi Dezső tér között. Ugyan mindkét végállomás változott az évek során, de a vonal szinte ugyanaz maradt. 1982-től Óbudán a Bogdáni út lett a végállomás, 2007-től a Kosztolányi Dezső tér helyett pedig Újbuda, Függetlenségi park. Mindkét változás csak pár száz méter és 2 megálló. 1995-ben szűnt meg a piros 86-os, a gyorsjárat ugyanis alig volt gyorsabb az alapjáratnál a forgalom miatt, viszont sokkal kevesebb helyen állt meg.

Flórián tér, furcsa lesz 86-os nélkül.
Nem a legjobb kép, de ilyen is volt. Ezüstnyíl 280-as, 2006-ból.
Ami a járműveket illeti: Ikarus 180-assal indult a vonal, később 280-asok váltották őket, amik szinte végig meghatározóak maradtak. 2004 őszén hétvégente, majd 2005 tavaszától mindennap megjelentek a vonalon a Volvo 7700-asok, sőt, egy időben csak azok szolgálták ki a 86-ost. (2005 után jellemzően az FKU-901-916 közötti kicsik szolgálták a vonalat, később ez már változott, de több busz végig meghatározó maradt ezek közül a 86-oson.) A vonal utolsó 10 évét ez a típus határozta meg, igaz, átszerelős számok, mérések, pótlások alkalmával szinte végig volt jelent volt 1-2 Ikarus is. 2010 után a 435-ösök is megjelentek, illetve alkalmanként a 280-asok is, gyakrabban, mint az előző években.

Évtizedekig ez, a ráncajtós 280-as volt a legmeghatározóbb itt is, a 2000-es évek második felében már egyedi esetnek számított a 17-23 feltűnése egy utasszám-mérés alkalmából. Lassan már persze ez is egy régi képnek számít...
2010 után a 435-ösök is megjelentek a vonalon. Alkalmanként előfordult korábban is, egy ideig pedig mindennapos volt 4-5 kelenföldi 435-ös is a 86-oson.
A megszűnéssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a 86-os szám eltűnését nagyon sajnálom, és nem értem, hogy miért 109-es jelzéssel fog közlekedni a rövidített járat a Batthyány tér és a Bogdáni út között, nyugodtan lehetne 86-os. A 109-es kicsit még megtévesztő is, ha minden áron a 9-esből akarják levezetni, akkor inkább 9A, de a 86 lenne az igazi...
Viszont az, hogy onnan délre nem lesz szükség a buszra, az szerintem nem vitás. Ugyanis elkészült végre a budai fonódó villamos projekt, aminek köszönhetően Óbudára Dél-Budára villamossal lehet eljutni január 16-ától. Esténként és hétvégente még egész gyors volt a 86-os, de munkanapokon, főleg csúcsidőben biztosan gyorsabb a villamos, tehát én megértem, hogy a Batthyány tértől dél felé nem lesz buszközlekedés. (Mármint márciustól, addig ugye a Clark Ádám téren ketté lesz vágva a rakparti villamos, ezért lesz még busz a Gellért térig.)

Utasszám-méréskor nem csak 280-asok, de tavaly a Volánbusz 7900-asai, és...
... a VT Citaroi is feltűntek a 86-os vonalon.
Ahogy az elején jeleztem, a vonal mindkét végén laktam, így tudom, hogy a Flórián környékén lakók egy részének, akik onnan Dél-Budára utaznak, ez plusz átszállást jelent. És pont este és hétvégén, amikor egyébként nem is lenne lassabb a busz, félő, hogy a hangolás sem lesz az igazi, így majd várakozni is kell, tehát érthető, hogy nem örül mindenki felhőtlenül a villamosnak a busz helyett.

A déli szakaszról jóval kevesebb képem van, itt egy tavalyi, egy "felújított" első szériás 7700-assal
 A fenti képen látható megálló, illetve a Budafoki út ezen rövid szakasza (Gellért tér-Október huszonharmadika utca közötti rész) is kimarad a jóból, a fonódó nem erre megy, 86-os meg nem lesz, marad az "interkontinentális" 133-as és 233-as busz és még egy átszállás. Mondjuk én is pont ezt a megállót használtam egész sokat az északi részen kívül, de én úgy vagyok vele, hogy legyaloglom a 17-estől (Újbuda-központ) azt a pár száz métert. Érthető viszont, hogy van, aki emiatt jár rosszul az alapvetően kedvező változásokkal.

A Szent Gellért tér. Márciusig a 86-ost északon pótló 109-es idáig fog járni, amíg a Lánchíd alatti alagút el nem készül.
280-as a Flórián téren, a kedvenc fotóhelyem a 86-oson. :)
Viszont a Tímár utcától befelé, A Szent Gellért térig végig jobb lesz a villamos a busznál, onnan kifelé is főleg a Duna és a 86-os vonala között lakók számára nagy érvágás ez.
A Szőlő utca vonalától már a villamos sem lesz messze, vélhetően lesz utasvonzó hatása a környékről is. A Bogdáni út környékén sem örülnek annyira, nyilván, de ott is kb. a III. Kerület pályától már a villamos is közel van. Persze könnyen beszélek, én azóta már Óbuda más részén élek, ide a villamos van közelebb, én nagyon jól járok a fonódóval. Ráadásul az is biztos, hogy az utazási szokások nem fognak egyik napról a másikra megváltozni, az első napokban, hetekben még többen fogják hiányolni a 86-ost, mint majd később.
A végsőkig használtam 86-ost egyébként, utoljára tegnap; az FJX-218-al búcsúztattam el a vonalat. Fotó ekkor már nem készült, de a múlt héten igen!
86-os együttállás a Bogdánin

Jó régen itt van már ez a kijelző...
 Ennyi volt hát a 86-os búcsúztatása részemről, szombaton elsők között fogom kipróbálni a várva várt fonódó villamosokat, amiknek nagyon örülök, és amik nagyon sokat javítanak Óbuda közlekedésén. Viszont a 86-os hiányozni fog, nehéz lesz megszokni, hogy nincs ilyen járat.

2016. január 10., vasárnap

Egy igazán békés fotótúra regéje - avagy kalandozás Délkeleten

Halihó Kedves Olvasók!

2016 első posztjával jelentkezem mostan. Évértékelő tőlem valószínűleg nem lesz, helyette viszont elmesélek nektek egy történetet arról, mikor szokásos útitársammal, a Járműfotózás Minden Mennyiségben blog egyik szerkesztőjével (ez volt a reklám helye), Ádámmal nekivágtunk az ismeretlen Délkeleti régiónak. Ez a túra az előző általam írt poszt 2. napját takarja magában, mely némi Hajdú-Bihar, némi Békés és egy kis Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirándulást jelentett, mivel Borsodot már kellőképp meguntunk. :)

Debrecenből ezúttal nem indultunk oly korán, még a honvédségi műszakváltást is meg tudtuk örökíteni az első fények mellett.

2014 óta azonban ezt már a honvédség saját járművei helyett, az Áipli Busz Kft. végzi.
Miután eloszlattam magamban az utolsó reménysugarakat is, hogy meglesz még a 2 hiányzó debreceni 280-asom a honvédségtől, ideje volt nekivágni a kocsikázásnak. Az első tervezett megálló Berettyóújfalu volt.

Útközben persze akadnak érdekességek, mint pl. HCA-743 esete az Avia kúttal Mikepércs határában.
A csekély távolságnak köszönhetően hamar megérkeztünk kiszemelt úti célunkhoz. Éppen becsöngettek, a diákok besétáltak a buszállomással szomszédos iskolába, a buszok pedig elindultak a telephelyre, hogy jól megérdemelt pihenőjüket tölthessék.

BRH-912 is a telepre igyekezett. Utolsó nagy hiányzóim egyike a Hajdúságból.

FLX-728 a Békéscsaba-Miskolc fordán. Személy szerint valami érdekesebbet vártam.

A helyis flottából száműzött GMY-261 is lencsevégre került. Nem rossz látvány ez a gép a helyközi üzemben.
A buszállomás igazából 2 helyen fotózható egész jól. Egyik a fent is látható kijárat, a másik pedig a Trappista Baptista Imaház mellett, a buszállomás hátsó része.

FLR-792 az előzővel szemközti Miskolc-Békéscsaba-Gyula járaton, a Borsod Volán jóvoltából.

Hajdúságban elmaradhatatlan a piros MAN. Ez olyan szimbólum, mint Fejér megyében a kékvolvó.
Egész jó fotókat lehet csinálni ebben a visszafordító ívben. Időnként igen jó szögben fordulnak itt a buszok.

Hopp, egy Berettyóújfalu-Debreceni 256.44.
A fent említett vonal kiadása egyébként teljesen random. Mindkét üzemegység ad bele kocsikat, és a 256.44-től a Region át, a csuklós MAN-ig jóformán minden előfordul rajta.
Na de elég a veszteglésből, indulunk tovább, Berettyóból ennyi elég volt mára.
Szeghalom a következő számottevő állomás, ahova a legegyszerűbb módon, azaz továbbra is a 47-es utat követvén jutottunk el.

A Regio dolgok sem hiányozhatnak a posztból, úgyhogy Csökmő közeléből érkezik eme jószág.
Itt tenném hozzá, hogy a kép készülte után kishíján harakirit követtünk el, mikor elindultunk és 2 perccel később megláttuk a Grand Tours egyik emeletes Setráját szembejönni, ami Görögországból hozta haza a nyaralókat. Amikor pedig a másodikat is megláttuk szintén szemből, már erősen gondolkoztunk ereink felvágásán. Sebaj, legalább a harmadik meglett Szeghalmon, természetesen full ellenfénybe...hát hogy máshogy. :D

Megérkeztünk Szeghalomra, LIW-792 épp akkor hagyta el az intermodális pályaudvart.
Íme a buszállomás:

Egy forduló a vasútállomás előtt, mind az egy kocsiállással. Az áthaladó járatoknak pedig 1-1 megálló az út mentén.
Nem egy izgalmas hely, ide is inkább a csúcsban érdemes érkezni. Van néhány helyből induló járat, de többségük inkább átmenő.

Persze a türelem rózsát 256-ost terem. CLY-001 indul helyből Bucsára.
Több busz nem érkezik a közeljövőben, úgyhogy betekintünk a vasútállomásra és már indulunk is tovább.

Csakhogy ne maradjon el a napivonat.jpeg sem.
 Innentől pedig Nyugat felé vesszük az irányt, dacolván a jobbnál-jobb utakkal, a békésen szántogató kombájnokkal és a csúnya, gonosz Credókkal.
Kőrösladányban például tűvé tettük az egész települést, az egyetlen önkormányzati tulajdonban lévő Karosa után, de sajnos csak 2 Ikarust találtunk. :D

Jajj nee, az egyik még ráadásul naposajtós is? Szentségtörés, ördögtől való vétek!
Így hát a napi MTZ-t is kilőttük, igaz nem éppen hasonlít traktorra, de sebaj. Egynek elmegy!
Dévaványán át Gyomaendrőd felé tájoljuk a GPS-t, melynek segítségével Dévaványán csak egy pihenőjét tartó Gyászkunos Jászkun volános kredót találunk.

Ja meg ezt. Úgy gondolom ehhez a képhez nincs mit hozzáfűzni.
 Gyomaendrődöt sem egy autópályán közelítettük meg, de az igazán nagy kihívás csak ezután következett.

Itt néhány perces technológai szünet következett.
Eme C56-oson kívül csak a Gyomaendrőd-Gyula járat egyik 256.44-osa fogadott minket, de ő teljesen autodel módon pihent a fák alatt.
Innentől pedig veszük egy 180 fokos fordulatot, ugyanis Kisújszállás felé Dévaványán és Ecsegfalvan át vezet az út.
Látszik, hogy a megyehatárok közútjai mennyire el vannak hanyagolva, az aszfaltútnak csúfolt valami mindennek nevezhető volt, csak aszfaltnak nem. Ráadásként kifogtunk magunk elé egy békésen szántogató kombájn csordát is, aminek a megelőzése igazán embert próbáló feladat volt számunkra, akadt is némi technikai probléma, de szerencsére ennek az autón látható nyoma nem keletkezett. :D
Ja igen, Ecsegfalván még egy Volvó alvázas valamit találtunk, ami az MGB-433 rendszámra hallgat. Hogy miért is volt érdekes? Néhány hónappal előtte Nyíregyházán kaptuk el, az állatkertnél.
Időközben ezen a csodálatos úton át megérkeztünk Kisújszállásra (személy szerint nekem erről a névről mindig a település nevéből adódó játék a szavakkal c. játék jut eszembe).
Ez volt hát az átjáró Csodaországba Kredóországba.

Rögtön egy maszekkal örvendeztet meg minket a megye, egy viszonylag friss rendszámú Tourismo.
Innentől az uralmat a kredók vették át.  Kredók....kredók mindenhol, amerre csak a szem ellát.

LSU-166 érkezik Kunhegyesről.
A buszállomás kijárata tökéletes naposajtós délután.

Jéé, erre van kredó is? Ez az IC 9,5-ös aztán végképp "szexi"...
Azonban sikerült a településen egy autóbuszra is rábukkannunk.

LNC-602, ő lenne az az autóbusz, aki még képviseltette magát. Érdekesség a félig befalazott hátsó ajtó.
Kisújszállás után érdemi megállásunk már csupán Karcagon volt. A település elején rögtön szembe is került velünk egy kredó.
Utasokkal érkezett, valahonnan. Tábla nem kell, a helyiek a sofőrre ránézve úgyis tudják hova megy...
 Lenéztünk a vasútállomásra, ahol csodák-csodájára egy kredó töltötte pihenőjét.
Irány a buszállomás, azonban hamar letértünk tervezett utunkról, mikor keresztbe átszáguldott egy zöld 211-es.  Nagy nehezen utolértük, lefotóztuk. FIS-224 volt az, a szomszédos Püspökladányban lakik. A képet nem publikálnám, a napállás sajnos nem kedvezett nekünk.
Ezek után már végre buszállomás következett. A kredókat mára hivatalosan is száműzöm, szerencsére akadt erre más is.

Pl. helyin egy Plasma. A nap renCCáma!! :)
 Ettől a látványtól az ember szeméből a könny szinte kicsordul...ja nem. :D
Végül a túrát egy távolsági viszonylatban közlekedő E95-össel zárnám.

Debrecen-Jászberény. A busz is hiányzó volt, és ezt a járatot sem nagyon fotóztam még. Tökéletes zárás!
Innen már irány Püspökladány, ahol a vonatpótlóként közlekedő KPY-940 ácsorgott az állomáson, ezen kívül pedig már csak az IC várt rám.
Így alakult hát ez a rendszámokban nem túl bővelkedő, ám de annál kalandosabb túra.
Legyetek jók, hamarosan ismét jelentkezem! :)