2019. december 31., kedd

Best of 2019

Természetesen ezt az évet sem zárhatom le addig, amíg meg nem írom a buszos évértékelőmet, lássuk tehát, mit fotóztam 2019-ben!

Az előző években mindig megemlítettem, hogy egyre kevesebbet fotózok. Nos, ez a tendencia most már tényleg megállt, bár tavaly is valami ilyesmivel kezdődött a poszt, ám idén nemcsak több kép, hanem több poszt is született a Kárpátbuszon!

Ezzel el is értem a januárhoz, hiszen az egyik poszt januárra datálódik, a veszprémi szolgálatótváltás volt a téma. Hát igen, egy számomra kedves, és jól útba ejthető város lilára cseréli a buszait, ezt azért nem hagyhattam ki. A hónap képe is Veszprémből érkezik, viszont még egy pár hétnyi ráadását töltő 260-asról, nem pedig a V-Busz valamelyik lila csodájáról. A témában írt posztot itt találjátok.
CLH-611 a Veszprém Aréna parkolójában.

Februárban –januárhoz hasonlóan– Budapesten és Veszprémben fotózgattam, csak az arányok változtak meg, jóval több a fővárosi kép. Talán ebből a hónapból volt a legnehezebb képet választanom, sajnos nem a bőség zavara miatt. Végül a Veszprémből azóta Győrbe áthelyezett HHR-810-et választottam: kellett is erről a buszról egy újabb fotó, és a fények is egészen jók voltak.
HHR-810, Litér

Március második felében ugyan született több jobb képem is (napos-ajtós forever!) annál, mint amit a hónap képeként bekerült ide, viszont nem minden nap fotózok a cseh-lengyel határon...
A kép Karvinában készült, nagyjából 100-150 méterre a cseh-lengyel határtól

Nem okozott különösebb gondot eldöntenem, hogy melyik a kedvenc fotóm áprilisból, bár kétségtelenül menő lett volna egy random morva faluban fotózott kocka Karosát betenni, de egyrészt lesz még Karosa a posztban, másrészt az abai fotóm jobb is, meg óriási hiányzó is volt ez a 263-as.
MTX-182 Aba-Belsőbárándról tart vissza a falu központja felé

Májusban megjelent pár féléves Econell a pilisi oldalon a Volánbusztól, ezeket próbáltam meg kiszedni, mit sem sejtve arról, hogy az év végén hasonló téma fog lekötni. A hónap fotója is innen kerül ki, bár a hónap rendszáma egy E98-as volt a veszprémi műszakváltásról.
RDB-637, Pilisvörösvár, Bécsi út

Júniusban ismét a DAKK pótolta a szentendrei HÉV-et, ezúttal szegedi buszokkal. Miután ezek nekem szinte mind hiányzó kocsik voltak, megérte kinézni Békásmegyer mellett Pomázra is.
LPK-531, Pomáz
Szokatlanul keveset fotóztam a nyáron, így júliusban is, viszont nem felejtettem el magammal vinni a gépet a drávai evezős túrámra, ahol némi buszfotózásra is volt lehetőségem. Hát igen, a nyár nagy előnye, hogy nem délután három körül, hanem este nyolc táján sötétedik...
GBG-120 Vízváron. Hét éve egy szinte ugyanilyen képet készítettem róla ugyanitt, csak a hokibot tűnt el azóta a busz oldaláról...
Augusztusban szokás szerint a tenger felé tartva megálltam Nagykanizsán. Persze csak buszállomásos képpel tudok szolgálni, de a fene gondolta volna, hogy még 2019-ben is előfordulhat, hogy hiányzó 415-ös fotózok Zalában.
EVL-647 Nagykanizsán
Ahogyan pár sorral előbb ígértem, lesz még itt Karosa! Idén szeptemberben jártam először úgy Pozsonyban, hogy buszt is fotóztam. Mi más lett volna a kedvencem, mint a csuklós kocka Karosa, azaz a Karosa B741.
BA-511US Pozsonyban.

Októbertől az összes KK beolvadt a Volánbuszba (erről írtam is egy jó kis statisztikázós posztot), ám ebből még semmit nem lehetett észrevenni akkor, amikor Dunaújvárosban kergettem a hiányzóimat. Az egyiket egészen Mezőfalváig!
AOA-452 érkezik Dunaújvárosból Mezőfalva, autóbusz-fordulóba.

Novemberben viszont már simán lehetett Volánbusz-logóval ellátott 256-osokat is lőni, ilyenre elég rég volt már példa. Sőt, a hiányzó ex. nyíregyházi 412-es, a JBR-012 is így lett meg, csak sajnos telepen, így helyette egy Econell lett a hónap képe. Novembertől kezdve 352 db Credo áll forgalomba a Volánbusznál, az egyik első pakk ráadásul a Pilisbe érkezett, ezzel fenntartva a fotózási kedvemet az év végén is. Az időjárási viszonyoknak köszönhetően ritka és megbecsülendő az olyan, hogy napos-ajtósban, tisztán fotózhatok egy új buszt, de azért akad rá több példa is.
RTR-725 a Flórián téren, az egyik első munkanapján

Decemberben továbbra is az RTR rendszámú új Credók jelentették a fő témát számomra, ezek most valahogy jobban megmozgatnak, mint az elmúlt évek beszerzései. Talán azért, mert ez az első buszbeszerzése az összevont Volánbusznak, vagy csak azért, mert pár sárga Econellt leszámítva csak a rendszáma különbözik az egyforma buszoknak, közlekedjenek az ország bármely pontján. Hiányzó Ikarust is sikerült fotóznom, sőt, az év utolsó két napjára még RWE rendszámú új Econellek is megjelentek a környékemen. A hónap képe viszont egy havas fotó december elejéről, mert eddig nem volt BKV a posztban, ez pedig még sem járja!

BPO-881 a Bogdáni úton, avagy 2019 végén is fotózhattam havas Ikarust Budapesten. Jó dolog az állandóság!

Összességében egészen termékeny évet zárok, három hónap kivételével minden hónapban sikerült addig hiányzó Ikarust fotóznom, a frissen forgalomba álló Credókból már hatvanról van fotóm. A Volán-korszak lezártával, és az Ikarusok folyamatos eltűnésével az elmúlt három-négy évben sokkal kevesebbet fotóztam, mint korábban, ez eddig aggasztott, de most már látom, hogy ez így van jól. A lelkesedésem teljesen soha nem fog eltűnni, hiszen ez a világ legjobb hobbija, és nekem bőven elég ez így, ahogy most csinálom.
Szóval évzáró poszt 2020-ban is lesz, és a Kárpátbusz Facebook-oldalt érdemes továbbra is követni! Boldog új évet mindenkinek!

2019. október 1., kedd

Lezárult a KK-korszak

A buszfotós szubkultúrában, sőt, a közlekedés iránt minimálisan is érdeklődő emberek körében már nem jelenthet újdonságot, hogy október 1-jétől az összes Közlekedési Központ egyesült a Volánbusszal. A KK-k így közel öt évig léteztek, a Volánokat pedig öt év alatt egy nagy konszernbe vonták össze.

Nem vagyok olyan pesszimista, mint a fórumokon a legtöbben, szerintem ebből még valami jó is kisülhet, bár tény, hogy Európa ezen részén a központosítás nem mindig jelent jót, szóval éppen optimista sem vagyok, annyit mondok, várjuk ki, mi lesz ebből!

Ami biztos, hogy idén sokat még nem fogunk látni ebből az egészből, legfeljebb pár buszra felkerül a Volánbusz új logója, esetleg eljutunk oda, hogy 2020-ban már nem lesz közforgalmú 250-es az utakon, bár erre már nem mernék fogadni...

A továbbiakban jöjjön egy kis képekkel fűszerezett öncélú statisztikázás!

Kezdjük visszafelé, az utolsó busz, amit KK-sként fotóztam, a KCH-160. Ebben még az is érdekes valamelyest, hogy a busz januárig Veszprém helyi járatain szolgált, majd tartalékként vetették be néha helyköziben egészen őszig, amikor a két veszprémi C80-ast áthelyezték Győrbe, azok helyére pedig két Säffle került.

KCH-160, Balatonfűzfő
A KCH-160 persze még bőven a Balaton Volán színeiben kezdte meg veszprémi pályafutását, így ki kell emelnem az utolsó olyan fotómat is, ami olyan KK-s buszt ábrázol, amit már valamelyik Közlekedési Központ szerzett be. Ehhez sem időben, sem helyben nem kell sokat ugrani: az előző képnél egy héttel korábban, szeptember közepén lőttem az MZR-728-at Balatonarácson. Ez a busz is Veszprém helyi közlekedésében kezdett itthon, majd a V-Busz színre lépését követően átkerült Balatonfüredre.

MZR-728 a balatonfüredi 4-es járaton
A két fenti buszról már jóval korábban is készült fotóm, most nézzük azokat, amik utolsóként lettek meg KK-sként. Nem okozok talán nagy meglepetést azzal, hogy mind az utolsóként lőtt KK-s beszerzésű hiányzóm, mind simán csak az utolsó KK-s hiányzóm az ÉNYKK busza, viszont az egykori Balaton Volán területéről a Kisalföld Volán területére ugrunk!

Természetesen egy Credo volt az utolsó kilőtt hiányzóm az ÉNYKK beszerzései közül, mi más...

MYR-689, Mosonmagyaróvár
Az utolsó kipipált KK-s hiányzóm már sokkal érdekesebb! Azt gondoltam, a HSW-673 lesz az, amit a fenti Credóval szinte egyszerre fotóztam, de nem. Valamiért azt hittem, hogy a GZF-213 nekem már rég megvolt, ezzel szemben ennek a túrának a záró akkordjaként sikerült lefotóznom Győrben.

GZF-213, Győr, autóbusz-állomás

Az előző "nagy összevonás" nem érintette a Volánbuszt, ez viszont ugye vastagon. Mostantól minden helyközi, távolsági közforgalmú buszt egy új Volánbusz mappába fogok rendezni, így érdemes arra is kitérni, mik voltak az utolsó fotóim a "régi" Volánbusztól.

Az utolsó hiányzóm és az utolsó "kis" VB-s fotóm is a Vörösvári úton született meg, néhány nap eltéréssel.

Sokáig elkerültem, végül csak meglett: PRW-211, Flórián tér

RDB-594 a Bécsi út/Vörösvári út megállóban. Ez az utolsó fotóm az összevonás előtti Volánbusz buszairól

A közelmúltat érintő statisztikázást ezzel le is tudtam, viszont ha már az utolsókat megemlítettem, akkor helyet kell kapnia az elsőknek is!

A Volánok Közlekedési Központokká olvasztása utáni első napon, 2015. január 1-jén lőttem az első fotómat KK-s buszról, igaz, a legtöbb helyen 2016-ig semmi változást nem lehetett észrevenni.

KMG-555, Kecskéd
Ez a Credo persze még a Vértes Volán kötelékében is megvolt, és egészen tavaszig kellett várni arra, hogy megszülessen az első olyan buszt ábrázoló fotóm, ami már csak KK-sként lett meg.

MXU-922, Népliget
Ekkoriban esett vissza a lelkesedésem e hobbi iránt, így nem meglepő, hogy csak nyáron fotóztam az első olyan buszt, amit már valamelyik Közlekedési Központ szerzett be. Bár –a jelennel ellentétben– akkoriban még bőven nem a Balaton környékén fotóztam a legtöbbet vidéken, ironikus módon ott sikerült kilőnöm az első KK által beszerzett kocsit.

NAU-611, Balatonakarattya
Zárásként még elfér itt három fotó a "régmúltból", 2014 decemberéből. Igen, a Volán-korszak utolsó napjairól van szó. Az utolsó busz, amit a Volán-korszakban fotóztam, egy ráncajtós Ikarus 280-as, ami méltó zárása volt ennek az időszaknak, még ha "csak" 7-8 évet is fotóztam benne. Az utolsó kép egyébként az utolsó napon készült, 2014 Szilveszterén.

CLU-747, Tatabánya, autóbusz-állomás
Az utolsó hiányzómat is itt lőttem pár nappal ezt megelőzően, így legalább a Vértes Volán listámat 100 százalékkal zárhattam le. érdekesség, hogy míg az MZN-719 forgalomba állt a Volánnál, addig az ajkai MZN-716 már KK-s beszerzésnek számít és csak 2015-ben került utcára.

MZN-719, Tatabánya (csak kellett erre is egy kis árnyék)

A poszt zárása az utolsó olyan Ikarus lesz, ami volánosként lett meg. Ez is 2014 decembere, de még az ünnepek előtt, ráadásul egy olyan környéken, ahol nagyon ritkán járok.

BOS-792, Békéscsaba, autóbusz-állomás
Egyébként a legtöbb buszt az ÉNYKK-tól fotóztam ebben a közel öt évben, ami a cég méretét tekintve nem olyan meglepő, ahogy az sem, hogy az ÉMKK a második ezen a listán. Sőt, ha azt nézem, hogy melyik KK-tól lőttem a legtöbb hiányzót, akkor az ÉMKK az első, kettővel több olyan buszt lőttem tőlük, ami a KK-korszak előtt nem volt meg. A legkevesebb buszt a DAKK-tól fotóztam, míg a legkevesebb hiányzót a KNYKK-tól, ám ez utóbbi főleg annak köszönhető, hogy eleve a legkisebb Közlekedési Központról van szó, ráadásul a két oda bekerült Volántól elég sok busz megvolt az összevonás idején.

A fotózást nem hagyom abba most sem, de az biztos, hogy egy újabb vörös vonalon vagyunk túl ebben a hobbiban.

2019. január 18., péntek

Veszprém közlekedésének útja a 21 század felé

Amint azt a buszfotósok világában nyilván már mindenki kívülről fújja, Veszprémben 2019. január 1-jétől szolgáltatóváltás történt: a megyeszékhely helyi járatain az ÉNYKK (Balaton Volán) helyét átvette a V-Busz. Az átvétel természetesen döcögősre sikerült, Veszprém pedig még nem érkezett meg a 21. századba, de már majdnem!

A V-Busz 2019 őszére ígéri, hogy új buszokkal fog szolgáltatni, addig átmenetileg használt, de a korábbi flottánál jelentősen fiatalabb járműparkkal kívánnak szolgáltatni. Ez nagyjából sikerült is, de januárban még bőven be kell segítenie az ÉNYKK-nak is a selejtsorral. A "futár" beüzemelése is csak nagyjából valósult meg, és az utasok is szokják még ezt az egészet.

Ami tény: a változások nagyon jó irányba mutatnak, a V-Busz hozzáállása az egészhez példás, a kezdeti gondok pedig talán kisebbek, mint egy ilyen helyzetben várható volt. Ami felróható negatívumként: a kapkodás.

CLH-698 10 éve, amikor nem hogy a V-Busznak, de az ÉNYKK-nak sem volt még semmi híre, csak Balaton Volán volt!

Egyből mindent akartak, az új menetrenden van még csiszolni való, és persze egyből nem is lett elég busz a teljes flottacseréhez. Ezeket a dolgokat ellensúlyozza, hogy az első két hétben ingyenes volt a tömegközlekedés Veszprémben, a V-Busz pedig úgy kommunikál az utasaival, ahogyan az 2019-ben elvárható. Remélem, így is kezelik majd a felmerülő gondokat (kevés csuklós busz, a műszakváltások nem megfelelő kiszolgálása), ám én addig is külső szemlélőként nagyon örülök a lila flottaszínnek.

Az ingyenes közlekedést természetesen kihasználtam, egy nap alatt pedig a 40 forgalomba állt lila buszból 35-öt ki is csengettem, miközben ingyen utazgattam az utolsó napjait élő 260-asokkal és 280-asokkal. Tökéletes leosztás.

A napot délelőtt kezdtem, a reggeli csúcsban még alig van fény sajnos. Így is sikerült lemaradnom két buszról, melyek a vasútállomáson koccantak, de 35 új rendszám mellett ez belefér, egyiket-másikat amúgy is újra kell lőni, meg aztán jönnek még buszok az újak előtt is...

REM-809, egyike a Solarisoknak, melyek a flotta gerincét adják.
A Haszkovón kezdtem, nagy lelkesedéssel vetettem bele magamat a fotózásba, egyszerűen imádom ezt a flottaszínt. Külön öröm, hogy hiába hat gyártó kb. tucatnyi busza alkotja ezt a járműparkot, szépen megkapta mind a színt, mégsem két évig honosították a buszokat, mint a BKV.

Ez a kép jól visszaadja a típuskavalkádot.

Újpofás C1-es Citaro, eddig ez az egy ilyen van.
 Innen a CLH-611-essel kezdtem meg az ingyen utazgatást, ami jó ötletnek bizonyult. Élvezhető volt maga az út is az érezhetően haldokló 260-assal, de az igazi poén ez volt:
Veszprém Aréna, végállomás
Az odafelé 7-es visszafelé már 17-esként közlekedett, az a járat a belvárost is érinti. A Hotel nevű megállóig mentem, ott pedig a korábban is bevált körforgalomban próbálkoztam.
Ez jó volt, csak sajnos masszív felhősödés következett, így pár árnyékos kép után továbbálltam.
Maradtam az Ikarusoknál, a CLH-692-re szálltam itt fel, nem is tudtam, merre megy a 6-os. A Haszkovóra tartott, de oda nem mentem vissza, hanem a Kádártai úti fordulóban töltöttem el egy kis időt.
Az egyetlen Scania Omnicity a V-Busznál
Sajnos csak rövid időre sütött ki a nap, pedig jó fotóhelyet találtam. Ráadásul a járműpark is érdekes volt, az Omnicity mellett az egyik Van Hool is feltűnt itt.
A kijelző ellenére ez 13-as volt.
Miután teljesen átfagytam itt, a fenti Van Hool-on melegedtem kicsit, de csak a buszállomásig. A "vidéki" helyi járatok miatt volt bent ott is lila busz, de nem sok, amúgy sem volt túl jól fotózható a tároló, így itt nem időztem sokat.
Meglehetősen színes együttállás
Innen a vasútállomás felé vettem az irányt, mégiscsak alaphely, sok járat indul onnan. Volt is ott minden, kis Hess, csuklós Hess, Solaris, Citaro, csuklós Citaro, MAN, Neoplan és persze Ikarus. Egy jó órát fagyoskodtam a vasútállomáson, utána a csuklós Hess-t próbáltam ki, ilyen busszal soha nem utaztam még.
Neoplanból egyelőre kettő van, nem sokat találkoztam velük, a másik csak a nap végén lett meg, kb ugyanitt, "jó" kis oldalfényben...
Az egyik kis Hess a 3-ason, amin műszakváltáskor a csuklós is rommá volt tömve.
A 3-as busszal egészen Veszprém egyik ikonikus "nevezetességéig" mentem ki, a Házgyári út 1. alatt található "pokolházhoz". Itt ismét kisütött a nap, de a műszakváltáshoz kapcsolódó nagy forgalom miatt kellett bűvészkedni rendesen.
Egy kis helyközi, a kikopóban lévő, de még az országban mindenhol alaptartozék E95-ös
Veszprém régi és új arculata együtt
A Házgyári út ajtótlanban, a Kistó utca ajtósban volt jó, persze a műszakváltós forgalom gerince pont ellenirányban ment mindkettőn. Annyira nem zavart, nem spanyol hulladékokért, hanem a V-Busz flottáért jöttem!
A kedvenc fotóm erről a napról
Mire innen visszamentem a városba a 3-assal, már alig-alig volt fény. A körforgalomnál tartottam egy kisebb szünetet, de a Jutasi úthoz igyekeztem, ott naplementéig lehet fotózni.
Egy újabb helyközi, ami pár héttel ezelőttig helyi volt még.
A Jutasi úton tényleg remek volt a fény, csak a metsző hideg szélben képtelenség volt kitartani egy órát, olyan 20 percet bírtam nagyjából. Azért az is megérte!
Hát, ezen a képen nem látszik, hogy szolgáltatóváltás lett volna
Maszek Karosa <3
Nyáron jobb itt fotózni...
A hideg mellett az is hajtott innen, hogy láttam szemből egy hiányzót. Igen, eddigre már összeírtam mindent, a kiadott buszok közül kettő nem volt még meg, az egyikről lett egy egész tűrhető naplementés képem a Kádártai úti fordulóban, ahová magával a fotóalannyal mentem el.
Ilyen fényviszonyoknál érdekes ez a lila szín
A végére kicsit még bementem a vasútállomásra, de ott csak az említett oldalfényes fotóm született a REM-847-ről, a nap utolsó rendszámáról. Kellően átfagytam már ahhoz, hogy távozzak. Kíváncsian várom a folytatást, azt, hogy milyen buszok jönnek még, illetve meddig marad ez a flotta. Sőt, az is érdekes lehet még, hogy ezen buszok egy része hol tűnik majd fel, ha tényleg új buszok lesznek Veszprémben, de ez még a jövő zenéje.


2018. december 30., vasárnap

Ez volt 2018...

...buszos szemmel persze, mert amúgy sűrű év volt, de fotózni keveset fotóztam. Ez mondhatni már tendencia, bár tavalyhoz képest már nem csökkent tovább a kedvem és a fotóim száma sem, így van miből összeállítani a szintén szokásos évösszefoglalót. Annyiban mindenképpen különleges lesz a mostani poszt, hogy soha ennyi külföldi kép nem szerepelt évértékelőben nálam.

Január rögtön egy olyan hónap, amiben egyetlen egy darab buszt sem fotóztam itthon. Ennek mondjuk viszonylag jó magyarázata az, hogy a hónap több, mint felét az Egyesült Államokban töltöttem. Ott nem buszokat fotóztam, de a kintlétem végén csak belebotlottam egy olyan helybe, ahová tömegesen hordják a lurkókat, és ha volt kint valami, ami buszos szemmel érdekelt, az bizony a klasszikus "amcsi iskolabusz" volt. Így hát jöjjön egy olyan!

Los Angeles
Februárban ellenben egész sokat csengettem, így utólag meg is lepett, mennyit. Az idei összefoglalóban nem lesz havas kép, innen lehetett volna, ám inkább ezt a bonyhádi képet választottam, mert 2018-ban hiányzó maszek Ikarusba botlani egy vidéki túrán azért már elég menő!

FKB-330 Bonyhád külterületén. Imádom!
Márciusban lényegében semmit nem fotóztam. Jól jellemzi ezt, hogy a BKV-tól választottam a hónap képét, ami egy 415-ös lett, a típus utolsó budai napjaiból. Ekkor utaztam utoljára 415-össel, nekem az, hogy pár darab még szaladgál valahol a pesti vidéken, az ugyanaz, mintha selejtezte volna a BKV az összeset a típusból. Azóta csak tanuló 415-öst láttam Budapesten, de az meg ugye nem kék...

BPI-333 ereszkedik le a Rózsadombról. Esküszöm, fogalmam sincs, hogy ez állományban maradt-e Cinkotán (vagy Dél-Pesten?), vagy selejtezték, de igazából nekem a kettő ugyanaz. :D
Áprilisban sem készült sokkal több fotóm, az Óbudai autóbuszgarázs nyílt napjára ellátogattam, meg a hónap végén Csehországban is jártam, ráadásul autóval. Még odafelé menet készült az egyetlen buszos fotóm a túrán, Negyeden. Kintalvós Karosa, mi más?!

Vágsellye közelében, olyan környezetben, amiből jól látszik, hogy Szlovákia mennyivel előttünk jár már. Pont annyival, amennyire látszik a képen...
Májusban volt ugye Tapolca, és bár túl mainstream onnan választani képet, mégis azt teszem, mert 553-ast ezt megelőzően csak fényképeken láttam, nekem egyértelműen ez volt a legnagyobb dobás a találkozón. Jó, meg az AAT-310...

Annyira csúnya, annyira csehszlovák - imádom!
Júniusban megint nem vittem túlzásba a fotókázást, egyetlen téma mozgatott meg, a Volánbusz beszerzései. Persze az is csak annyira, hogy néha elindultam 30-40 perccel előbb a dolgomra, hogy tudjak fotózni a Vörösvári úton. De egyébként is, milyen buszos évértékelő az 2018-ban, amiben nincs Credo??

Egy jó PIG-es Credo, nem lehet az országban semerre sem menni egy ilyen látványa nélkül...
Júliusban is maradt a Volánbusz a fő témám, még a Pilisbe is kimásztam pár fotóért, a fentinél születtek is érdekesebb képeim. Ám jött az Európa-liga, és a sevillai túrám vitt mindent. Tegye fel a kezét, akinek rajtam kívül megvan a Sevilla FC csapatbusza!

Alig érkeztem meg Sevillába, ez fogadott. Jó, este mondjuk az Újpest ellen játszott a Sevilla, az még hihetetlenebb!
Augusztusban is alig-alig fotóztam, de sikerült egy hiányzó Ikarust lőnöm így is! Nem is akármit, nem is akárhogyan! Horvátországba tartottam nyaralni a Suzámmal, szokás szerint Nagykanizsán álltam meg először. Buszvég meg ilyesmi szóba sem jött, de a benzinkútra tartva mire lettem figyelmes? Egy E94G, hétvégén, suliszünetben... Kis üldözés után meglett, és ráadásul pont abba sikerült belebotlanom, ami hiányzó volt. Így kell nyaralni menni. :)

A világ legszebb busza az E94G!
Szeptemberben már komolyabb volt a termésem, akkor volt Polgár, aztán jöttek az ex. fiumei Citaro-k a BKV-hoz, a BKV hosszú idő után mozgatott meg először. Erről még poszt is készült, így idén sem csak az évértékelőm lesz, a hónap képének azonban mást választottam. Polgár is jó volt, de az odaút még jobb, különös tekintettel Tiszapüspökire.

Csak akkor lenne menőbb, ha ótentikus B-s rendszámok lennének rajtuk, nem ezek az újak.
Októberben egy érdemi túrám volt, csak abból tudtam válogatni. A nagyszombati, dunaszerdahelyi vagy győri tucat buszállomásos fotók helyett az alábbi képet választottam, bár nem az volt a túra legjobb képe és legérdekesebb fogása sem, azért elég szexuális ez a busz, ahogy éppen Pozsonyba indul műszakváltásra...

Komárom
Novemberben ismét alig lőttem buszos képeket, viszont megint jártam Csehországban. Oda én nem buszokat vagy villamosokat fotózni járok, mint ennek a szubkultúrának néhány tagja, hanem sörözni. Csehországban a számtalanféle csodálatos sör mellett két dolgot imádok: a Bohemians Prága focicsapatát és a csuklós Karosákat. Az alábbi képen mindkettő ott van, egy Karosa halad el a Dolicek előtt, ráadásul mindez a kedvenc prágai kocsmám előtt történik. <3


Villamosról több fotóm van Prágában, de ez az igazán menő dolog ott!
December meglehetősen sűrű lett, ha nem lett volna Polgár és Tapolca, akkor ebben a hónapban nagyjából annyi buszos fotóm készült volna, mint az év többi részében összesen. Talán csak a meglepően termékeny február miatt nem lenne igaz az állítás, de hagyjuk is a feltételes módokat! Szép, havas képeim is születtek, aztán az ünnepek között két fotótúrán is voltam. Végül az elsőről választottam képet, ez a Geszteréden pihenő C56-os már akkor is nagyon tetszett, valamiért nagyon tetszik nekem ez a beállás és ez a környezet. Az csak hab a tortán, hogy amúgy hiányzó volt, bár Szabolcsban ez nem olyan meglepő nálam. Így is kevés hiányzó Ikarust lőttem az évben, meg kell becsülni mindet!

Imádom, hogy Szabolcsban még most is felragasztják az azonosítókat a buszokra (a menetjegyváltás (cassa) felirattal együtt), mintha nem KK-k lennének már... Ez ráadásul maradt is Hajdús fényezésű, tökéletes, na!
Összességében buszfotós szemmel nézve érdekes év volt ez. A hobbi iránti lelkesedésem nagyjából két-három éve drasztikusan alábbhagyott, de nem halt ki, egy-egy túra vagy egy-egy téma miatt tudtam lelkesedni idén is. Ezt várom jövőre is, a veszprémi lila buszok például már januárban meg fognak mozgatni, azt már várom, utána meg lehet, hogy megint hónapokig alig fogok fotózni, de abban biztos vagyok, hogy még 2019-ben is össze fogok hozni egy évzáró posztot, mert lesz miből. Legalábbis remélem. Addig is BÚÉK!