2014. október 25., szombat

On tour Sofia - В последната част

Ez a nap is elérkezett Kedves Olvasók, ugyanis elkészült a szófiai kirándulás utolsó része.
Az előző részekkel ellentétben, ebbe a fejezetben néhány városképet is belecsempésztem, elvégre ha már ott voltunk, nem csak a tömegközlekedést csodáltuk meg. Emiatt ez a beszámoló jóval több képet tartalmaz, mint az előzőek. "Gyönyörködjetek" bennük! :)

Mielőtt még belekezdenék, azt is tudni kell, hogy az utolsó utáni napról is lesz majd itt néhány kép, ugyanis a 4. nap reggelén indultunk el hazafelé, de a fennmaradó időnket természetesen kihasználtuk.

3. napunk reggelén szokás szerint útrakeltünk, hogy bejárjuk a várost, de természetesen nem maradhatott ki, a már megszokott fotóhelyünk sem.

Az új villamosuk, a Pesa, melyet ők is EU-s támogatásból vettek.

2102 az 1-esen.
Meglátogattuk a tegnapi autópályás fotóhelyünket, hogy jobb képek is készüljenek ott, mert az előző nap már igencsak későn értünk oda.

Conecto a 213-ason, a Kosztolányi Dezső tér, ja nem....a meg nem mondom mi felé, olvassa le a kijelzőről, aki akarja. :D

Egy szép aluljárón mentünk keresztül. Mintha csak a Kacsóh aluljáróban lennénk.

Ismerős már?

Ez pedig a másik irány, egy magaslati fotóhelyről ez az irány is fotózható volt, nem zavart be a képbe a szalagkorlát.

Ez pedig ránézésre a helyi Homm Kft. és egyik helyközi kisbusza.

Egy kis művészkedés. :)
A képen az éppen 18-20 percenként járó 5-ös troli, és a 23 percenként járó 8-as troli menetrendje látható. Na itt biztos nem érkezik utaspanasz, hogy 2 perccel előbb ment el a busz.

Koczka MAN SG 263-as, narancs színben.
Ezek a képek már egyébéként a másik autópálya kivezető szakaszán készültek, ami a plázához vezet, de oda most kivételesen nem vettük igénybe a Carrefour nyújtotta szolgáltatásokat.

BMC a 604-esen.
Miután itt meguntuk a fotózást, másik törzshelyünket vettük célba (Opalchenska), ugyanis Ali kajája már várt ránk. :D

Mivel még ma is ünnepségek voltak a városban, így egy újabb honvédségi Chavdarba futottunk bele.
A finom és laktató reggeli után gyalogosan elindultunk az iskari trolitelep felé, hogy még egyszer elbúcsúzzunk a hiányzó troliktól.

Útközben 2113-az 1-esen. Annyira tetszik, a viszonylatjelző tábla helyére beapplikált azonosító. Ők megoldják a táblázást, minek feltüntetni a végállomást? Az azonosító sokkal fontosabb. :D

Egy újpofás Ikarus a 6-oson. A kép már a telep mellett készült. Nem volt egy vészes táv.
Vigyázat! Kívülről fotózott, ámde telepes kép. 2612 a csarnok bejárata előtt. Érdemes megfigyelni a szépen lekötött szedőket a képen. "Jóazúgy"!

A 82-es is a telep mellett halad el, természetesen BMC-vel.
Vissza a kezdetekhez, Bul. Praha következik, ahonnan csak egy köpés az NDK, mely igazán ideális a városnézésre.

De előtte egy Citaro a 260-ason. Jééé, ilyen is van nekik? :D

De nehogymár gyalog menjünk az NDK-hoz, inkább üljünk fel az 1-es villamosra, utastéri fotóm még úgysincs szófiai villamosról.

Érkezés a célhoz.

Napifail. :D

Érkezik az 1-es az NDK-hoz a másik irányból. Ahogy elnéztem igencsak kirakatvonal az 1-es, full Pesa a kiadás.

Az NDK épüelete, mely egyébként a National Palace of Culture rövidítése, de szerintem ti sem erre gondoltatok volna. :D

180 fokos fordulat, és ezt látjuk. Meg nem mondom, hogy mi ez a képződmény az előtérben, de a háttérben az NDK-hoz tartozó park található.

Ez pedig egy gyalogos felüljáró az NDK mellett, éppen egy kiállítás volt látható rajta. Kár, hogy semmit nem értettünk a szövegből, de a képek szépek voltak.

Látkép a távlatból. Háttérben befigyel a Conecto.

A másik irányból pedig egy telireklámos MAN érkezik.
Közben átbandukoltunk az NDK másik felére, ahol valamiféle emlékművet véltünk felfedezni.

Igen érdekes a formavilága.

NDK a távlatból nézve.
A tér alatt egy nagy aluljáró is található, mely az NDK metrómegállóhoz vezet. Az első részben már említettem, hogy a metróállomások gyönyörűen meg vannak csinálva, ez erre az állomásra is teljes mértékben igaz volt.

A lejáró előtt egy jópofa bácsi szórakoztattok minket, aki a kezében látható rádióban gyűjtötte a pénzt. :D

A park másik felén is járnak trolik, itt éppen a 7-es és a 2-es követi egymást.

Ezt pedig csak úgy.
Az úton átkelve hamar megpillantottuk a helyi "Váciuccát", ahol rögtön végig is sétáltunk némi szuvenír reményében.

A helyi Váci utca látképe.

A sétálóutca másik felén ez a látvány tárult elénk. Néhány vonal igen szép helyeken kanyarog.
A képen egy otthonról is ismert Tátra érkezik a 10-esen.

Ez pedig egy 18-as a másik irányból.


T8M-ük is van.

Ez pedig már egy széles tátra. Ha megnézitek a feljebbiről készült képeket, látszik a különbség. A nyomtáv is teljesen más.

Néhány képen keresztül egy kis városnézés, a wikipédiából kimásolt történelmi rovattal most nem untatnálak benneteket.






Ez pedig már egy trolis divatkép.
Kommentár nélkül perceink után pedig térjünk vissza a tömegközlekedéshez, és persze mi más lenne a helyszín, mint az Opalchenska. :D

Egy Chavdar érkezik a 85-ösön. 
Belőle elvileg 22 van a városban, mi össz-vissz egyet láttunk.

Következő képünkön egy 280-as látható. Az állományról annyit érdemes tudni, hogy papíron 280.04-ből még 85 darabbal (bár ezt erősen kétlem), 280.59-ből pedig 11 darabbal rendelkezik a cég.
Ha azt veszem, akkor nem túl jó az arány, mert nekem 45 körüli darabszám került az objektívem elé.


Jéé, egy MAN. Bocsi, ez ex. T&J-s? :D


Ez pedig a már a fészbúkos oldalunkon is megjelent retró festésű Merci. A Schulbus felírat kifejezetten ideillő...
Amit még a poszt vége feléhez közeledvén érdemes lenne megemlíteni pár szóban, az a közlekedési kultúra...már ha lehet így nevezni, azon belül is a tömegközlekedésről ejtenék pár szót.
Igazság szerint nem értem, hogy bizonyos helyeken miért vannak kiépítve a megállóöblök, ugyanis az ég világon senki nem használja. Náluk minden bizonnyal azt közösítik ki, aki a megállóöbölben áll meg, vagy aki a megállás után nyitja, illetve indulás előtt zárja az ajtókat. Ott az ajtók valószínűleg a fékpedálra ható súrlódási erő hatására nyílnak, illetve a gázpedál megnyomására kifejtett erő hatására záródnak.
Leszállásjelző nincs, minden megállóban nyílik minden ajtó. Persze az új Sola trolikon már vannak leszállásjelzők, de a sofőr igencsak furán nézett, mikor a műszerfalon felvillant a leszállási szándék jelezve ikon.


Továbbá a troliknál a kiugrás teljesen megszokottnak számít, olyankor csak visszateszik a szedőt és már folytatják is útjukat. Kit érdekel, hogy a vezeték esetleg rongálódott, nem számít.

Úgy tömören ennyi, mi pedig közben továbbhaladunk egy új helyszínre, mely az Opalchenskától ugyan nincs messze, de több olyan viszonylat is található itt, melyekkel még nem találkoztunk.

A 310-es pont nem tartozik közéjük, de legalább a helyi Árkád befigyel a háttérben.

108-ast viszont nem volt szerencsénk eddig fotózni, a képen pedig egy Mercedes logóval ellátott Heuliez látható.
A végére csak sikerült összeszedni, hogy a Mercedesen kívül Chavdar és Heuliez típusú buszaik vannak a VÖV szabvány kategóriában.

Troli a messzeségben.
Különjárat kategóriában egy újpofás Irizart neveznék.


A helyi volántársaság beazonosíthatatlan altípusú Isuzuja is lencsevégre akadt.

Conecto úgyis rég volt, hát még ilyen matricával. Üt, mint a 70 fokos hp (nem, nem Harry Potter).
A délután zárásaként egy 280-as a lemenő nap fényében.
Mivel lassacskán ránk sötétedett elérkezett a vacsora ideje, majd az utolsó este méltó zárásaként esti fotózásra indultunk.
Első képeink helyszíne a Bul. Praha utáni aluljáró, mely tökéletes helynek ígérkezik néhány trolis kép elkészítésére.

Az első fogás egy új pofás Ikarus.
Majd érkezik Gizike is a Solarissal. Mondanom sem kell, hogy a Solaris nem a hangjáról híres, de a tempó alapján mi már messziről hallottuk, hogy ő érkezik.
Azt hiszem méltóképp el is búcsúztunk tőle, sosem felejtjük el! :)

Köszönjük a fényszórókat!
Gyalogosan továbbálltunk az NDK-hoz, mely ideális helyszín volt néhány esti városképhez.

Az NDK épülete és a főtér.
A helyi Váci utca esti pompában. Nálunk azért szebb.
Esti sétánk után nyugovóra tértünk, helyi idő szerint másnap 10:00-kor startolt a buszunk hazafelé, viszont reggel még fotózni akartunk a csúcsban, ha mér ez volt az egyetlen itt töltött hétköznapunk.
A hajnali kelés nem jött össze, így nem értünk ki túl korán. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a 2055-ös psz.-ú Ikarus trolijukat (ami egy művészien összegraffitizett kocsi) használják, így mikor megláttuk, rögtön annak elkapása lett a célunk, de sajnos csak a szembe irányba láttuk elzúgni.

Fotóhelyünket ezúttal az NDK mellett szemeltük ki.

Elsőként egy csuklós Sola.

Egy bolgár sállal díszített MAN a 94-esen.

A 8 Tedomuk közül érkezik az egyik a 9-esen. Ezen a vonalon csak Tedomot láttunk, azonban a típus teljesen új volt nekünk, mivel a hétvégén nagy valószínűséggel nem voltak kint.
Nagyjából ekkortájt mehetett el szembe irányba a 2055 a 2-es trolin, aminek nem volt túl közel a végállomása, de mi bíztunk benne, hogy lehet még rá esélyünk. Az idő viszont kevés volt és nem lett volna jó buli lekésni a buszt.

1200 ezzel a csodálatos napellenzővel.
Ahogy sejtettük végül nem lett meg, muszáj volt lesétálnunk a metróhoz, mert így is szinte az utolsó pillanatban érkeztünk meg a pályaudvarra.
A hazafelé utunk igencsak érdekesre sikeredett.

Nem sokkal a szerb határ átlépése után meg is álltunk pihenni, ahol kapáslövésként egy ilyen képet sikerült készítenem.
Először is egy büdös, tahó, bolgár cigány ült be mögénk, aki valószínűleg valami segédmunkásként dolgozik Prágában (oda tartott a busz) és a haverjával együtt a sárga földig itták magukat. Ez az értelmes meg csak tombolt, végül már a buszon is veszekedés tört ki és néhány nagyobb darab ember elcsendesítette. De sajnos nem úgy, ahogy gondoljátok. :D

Ha ez még nem lett volna elég, akkor Belgrád után "némi" műszaki hiba is beütött. Először csak büdöset lehetett érezni hátul, majd a tengely felől is érdekes hangok hallatszottak. Egy szó, mint száz, félreálltunk a legközelebbi pihenőnél, ahol a sofőrök átvedlettek szerelővé, nagy nehezen levették a kerekeket és ekkor derült ki, hogy a jobb oldali féktárcsa bizony eltörött.
Jött a telefonos segítség a főnöktől, "baszok én rá, csak menjetek el vele Prágába" címszavakkal nyugtázhatta a problémát, majd 2 órás késéssel, jobb hátulsó féktárcsa nélkül folytattuk tovább utunkat.

Az áldozat.
Sikeresen hazaértünk és ezzel véget is ért bolgár túránk.
Összességében nagyon sok érdekes dolgot fotóztunk, illetve Ötkeresen vontam egy statisztikát az Ikarus trolikról is. Eszerint kb. az állomány 80%-át sikerült kilőnünk, így mondhatjuk, hogy elérte célját a túra.
Bocsánat a hosszú részért, remélem összefogóan is elég tartalmas volt a beszámoló.


2014. szeptember 11., csütörtök

Már megint Borsod...

Idén is egy jóféle borsodi fotózással zártam le a nyarat, ezt beszélem el a következőkben. Az útnak ketten vágtunk neki autóval, egy Borsodhoz kötődő barátommal. Az ő segítségével ráadásul két napra sikerült menni, mert volt hol aludnunk.
Hol máshol, mint a 3-as úton kezdődött ez az út is. A túra előtti hétvégén voltam Polgáron, így láttam, hogyan épül Hatvan belvárosa. Ami dicséretes, hogy fejlődik és szépül az ország, azonban a már iskolakezdés utáni munkanapi reggeli csúcsban sok kedvem nem volt bemenni a buszvég környékére, az M3-ason kerültünk, máshol meg nem lett volna miért megállni, így Borsodig ténylegesen nem is fotóztam semmit. Érdekesség egyébként, hogy körülbelül olyan időben indultunk, mint ami a poszt írásakor is éppen van (eső, hűvös), de már Pest megyét elhagyva láttuk, hogy kár volt pulóvert vinni... :)
Mezőkövesden viszont két hiányzó Ikarust is lőttem. Az egyik egy E95 volt, amiről azt hittem, már rég megvan... Na ezért kell lista! :D A másikat viszont előre kinéztem a keresőben, úgy kezdtük a túrát, hogy ezzel a 256-osal összefussunk.
Szeretem ezt a járatot, nem ez az első ilyen fényezésű 256, ami ezen lett meg.
Kemény 10 perc alatt történt mindez 'kövesden, tovább pedig nem sok értelme lett volna maradni, így irány Miskolc! Természetesen nem a kerülőt jelentő 3-as úton, hanem Harsány felé.
Harsány, autóbuszforduló
Miskolcra 10-11 között értünk be, szokás módon a MOL kúton parkoltam le, nem tudom, mennyire szabályos, de eddig nem volt ebből gond. Akadt fotózni való a megyeszékhelyen is, de itt első nap nem terveztem sokat maradni, majd hazafelé, ha úgy adódik... Persze nem üres kézzel távoztunk Miskolcról odafelé sem.
Nem volt meg; ráadásul Miskolc-Eger 280-assal? Alakul ez. :)
Hogy legyen már valami ajtós is... :)
A buszvégen kívül megnéztük még a Tiszait, ahol holmi AKD-513-at sikerült lőnöm, de nem állt a lehet legjobban, az X persze megy rá. A Tiszai pu után Varbó felé indultunk, megnézvén az Újgyőri főteret is.
Kicsit unalmasak ezek budapestiként, pedig van közöttük bőven hiány, meg azért az MVK-nak autentikusabb kocsijai is vannak.
A túrát még azelőtt terveztük meg, hogy kiderült, megy egy kis szeretetcsomag Kecskemétről Miskolcra. Poénnak jó volt két ex. kunságos 280-ast is fotózni. :D Különösen mókás, hogy míg helyiből ilyen egészen fasza autókat is kidobálhat a Kunság, addig helyköziben a 266-osok mellett innen-onnan összekukázott 200-asokból áll a flotta egy jelentős része...
Elhagytuk tehát hamar Miskolcot, irány Kazincbarcika! Persze néhány betéréssel. Varbón végre kipipálhattam a DUH-539-et is, Kondón pedig egy Classic jutott.
LDL-535 alap környékbeli kocsi, de túl messzire nem szokott eljutni.
Kazincbarcikán a buszvégen a tároló már nem volt jól lőhető, de érkezőben, ajtótlanban azért kilőttem két hiányzó 266-ost is, ami azért valljuk be, nem hangzik olyan rosszul, főleg, hogy mindkettő régi logós volt.
BFK-094, a másik pedig a BHR-392 volt.
1 óra környékén jártunk ekkor, ideje volt hát megnézni, mi újság Berentén! 'barcikán úgyis fél három körül lesz a nagy eresztés, és a buszvégen pedig csak délelőtt jók a fények...
IIW-547, igazán csecse C80-as, ízlésesen díszítve, nem pedig agyonaggatva minden szarral. Gyönyörű, na! :)
Első sorban a 26-os út volt itt a fotóhely, de a közelgő illetve részben zajló műszakváltáshoz betérő buszok is jól lőhetőek voltak.
CCX-865, friss VSZ, ahogy nézem. Szexi.
Hogy ne csak Ikarus legyen. Bár nyilván a 200-asok miatt mentem Borsodba, de azért lőni kell mást is. :)
Sőt, a 26-oson sem csak Ikarus volt, elég sok Conecto is megfordul ott, mivel erre jár a Miskolc-Kazincbarcika járat, ami ilyenkor elég sűrűn, óránként 5-6 csuklóssal (többnyire indulásonként kettővel) megy.
Íme az egyik. Egyre jobban tetszik ez a típus, nem tudom, miért.
Viszonylag ritkán lőtt 260-as is jutott ide:
JLZ-516, viszonylag eldugott gép, a nagyobb buszvégeken ritka. A nap folyamán még találkoztunk vele.
Kazincbarcikán a buszvégen csak egyre rosszabbak a fények du, fel sem mentünk oda, hanem a város szélén előbb a befelé érkezőkre találtunk egy egész jó helyet.
Összesen 4 busz jött itt lefelé pár percen belül.
Tovább indultunk északnak, Múcsony határában aztán végre sikerült találni egy helyet a 14:30-as eresztés egy részére. A menetrendi kereső arra nagyon jó, hogy tudtam, hogy sok értelme nem lenne a többi irányra keresni valamit, a legtöbb érdekesség erre jön. Ráadásul az egyetlen 266-os, amit nem jelöl 'barcikán, az a BFK-094, de az ugye már volt. A 091 sajnos nem került elő aznap.
Ilyen is kell, bár ezekből aztán fogalmam sincs, mennyi van meg, de nem is érdekel addig, amíg még más fotóznivalóm a Borsodtól.
Itt készült egyébként ez, a facebook oldalunkról már ismert kép. Gyönyörű szép tájakon haladtunk tovább Szendrő felé, készült sok tájkép is. Napos-ajtós fotóhely viszont nem igazán akadt az irányra, így ez a 266-os sem lett meg ajtósból. Azért a rakacai víztározó mellett legalább egy ilyet sikerült összehozni:
BPG-693, erről eddig csak ellenfényes képem volt, amit nem szívesen mutogattam, így már mindjárt más. :)
Innen már csak Tomorra akartunk eljutni, a nap tulajdonképpen véget ért. Gondoltam naivan, ám némi "levágásnak" hála, Szakácsi után, az irotai elágazásnál, aznapi célunktól 6 km-re defektet kaptunk. Ez önmagában is szar, de úgy különösen, ha a csavarok be vannak rohadva, így hiába próbáltuk levenni a kereket. Segítséget is kértünk a mozgóboltosoktól, de ők is arra jutottak, hogy ehhez komolyabb szerszám kéne, ami persze náluk sem volt. Így aztán jobb híján 20-al ledöcögtünk Tomorra, ahol a falugondok komolyabb kulcsával megoldotta a gondot, és még a másfél évtizede bevetésre váró pótkereket is felfújta. Kicsit nehézkesre sikerült tehát az érkezés, de egy jó napot sikerült zárni!
Másnap reggel Encs környékén néztük meg a reggeli csúcsot. Már Forrón is volt termés, nem is rossz.
Bevághattam volna róla egy fancsali képet is... Viszont itt jobban fotózható volt. :)
A 3-as másik oldalán rögtön két 300-as is akadt.
MHZ-473, Olaszországból hozták haza nem rég.
Egy kassai O303, ez sem gyenge.
Még egy remek busz innen:
Ugye senki nem gondolta, hogy nem lesz Credo a posztban? :D
Encsen nem volt bent sok busz, de azoknak legalább mind tudtam örülni.
CCX-733, viszonylag alap errefelé, de túl messze nem megy innen, így nem is volt meg, bár Szerencsre lejár néha
NyüWes tábla...
7:40-re szerettem volna ideérni, ez nem jött össze, így fel kellett mennünk Novajidrányba a JLZ-533-ért. Pálházán pedig a JOB-707 volt kint, de azt már nem vállaltam be a mankó kerékkel. A boldogkői vár megtekintését is beiktattuk, hogy erre a napra is jusson a táj szépségéből. A buszok mellett ezért is imádom Borsodot, azaz itt már Abaújt. Útközben jött egy renCCám is.
Amúgy a járata után a telepre ment, mert szemlés volt. Nem sokára kiderül a posztból, hogy mit hoztak ki helyette!!4
Ez pedig már Novajidrány! A busz szinte csak ezen a járaton jár, amióta megvan, sokáig kék volt.
Novajidrány vasútállomása amúgy igazi intermodális csomópont! Itt találkozik egymással a Hidasnémeti felől és a Füzesabony felől érkező vonat, amikhez csatlakozást biztosít a fenti busz Hernádpetriről, illetve vissza is. Mellesleg pedig a falu szomszédságában van a talán mindenkinek ismerősen csengő Vizsoly. :)
A kerék miatt ennél tehát nem mentünk messzebb, itt fel a 3-asra, aztán Encs-Miskolc-Mezőkövesd útirányon át Budapest. Encsen kilőttem a telep mellett álló 250-est, illetve megnéztem, mi van bent. 266-os nem volt. A BPR-920 a leszedett gumijai alapján javítás alatt lehet, a többi meg dolgozott...
Erre cserélődött a MAN. Megvolt már, de mindig örülök egy jó kis rohadó-pattogó-kiflis 266-osnak. Mondjon bárki bármit, ezek az igazi buszok! :D

JLA-456 és BPR-163 pedig az Encs-Miskolc járaton dolgoztak, miért is ne? Amúgy még a CCX-873 is itt pihent, hogy még jobb legyen a buli. Indulás előtt vetettem egy pillantást a menetrendek.hu-ra, és milyen jól tettem! BHK-978 Krasznokvajda-Miskolc. Na az is egy imádnivaló járat, encsi busz viszi, gyakran 266-os van rajta, a JLA-456 is ott lett meg először.
Amíg vártuk, addig sem unatkoztunk Miskolcon.
Napi divatkép.
JMN-963, egy a számos itt készült kép közül.
BHK-978 érkezőben. Kezdett kisütni a nap, így megvártuk az indulását is.
Nyüwes gyalogos. Bár így is megérte kimászni érte, a buszvégen esélytelen lett volna. Trilex, ráncajtó. <3
AKD-670, avagy búcsúzunk Miskolctól.
Sőt, lassan a poszt is búcsúzik. A fenti kép előtt fotóztam a BHK-t kifelé is, de kicsit homlokfalas kép lett, sok volt az utas a megállóban... A galériában azért ott van az a kép is.
Mezőkövesden is már csak ezért álltunk meg, éppen, hogy még Borsodban:
Egy E15-ös mindig jól jön, kiváló zárókép. :) És amúgy sosemlátott volt.
Hatvanon most átmentem, de nem volt bent az agriás 250-es, így sikerült egy olyan borsodi túrát összehozni, amikor tényleg csak Borsodban fotóztam. Nem is rossz. Nézzük a galériát!
https://onedrive.live.com/?cid=872902F291B0EFAD&id=872902F291B0EFAD!3010
102 kép fért bele ezúttal, jó szórakozást hozzá!
Még jelentkezem, bár meg kell jegyeznem, hogy ősszel kevesebb időm lesz posztot írni, és fotózni is, de biztosan állíthatom, hogy ketten együtt hozni fogunk minimum havi egy írást. :)
Addig is köszönöm a figyelmet!